Szijjártó Péter megnyitotta Magyarország genfi konzulátusát

2020. október 13. - 10:57

A tárcavezető a képviselet megnyitóján azt mondta: több mint szimbolikus, hogy Magyarország a koronavírus-járvány idején nyit egy újabb konzulátust. Ez világosan mutatja a kormány feladatainak és kötelességeink sokszínűségét is, hiszen egyrészt meg kell védeni az emberek életét és egészségét, ugyanakkor, ahogyan arról a magyar emberek a nemzeti konzultációban világos döntést hoztak, a működőképességet is fenn kell tartani.

"Magyarországnak működnie kell, és ahhoz, hogy Magyarország működjön, a diplomáciának és a külpolitikának is működnie kell" - hangoztatta Szijjártó Péter. A tárcavezető szerint minden túlzás nélkül lehet azt állítani, hogy Genf részben Európa, részben pedig a világ egyik "fővárosa", a huszadik és a mostani évszázad egyik diplomáciai fellegvára a világban, ott található az ENSZ egyik globális központja, továbbá számos nemzetközi szervezet központja, a magyarok pedig nagy erőkkel vesznek részt a nagy nemzetközi szervezetek munkájában. A városban található többek között az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM), az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) és a Nemzetközi Vöröskereszt (ICRC) székhelye.
    Szijjártó Péter szerint az olyan országok számára, mint Magyarország - amelynek polgárai közül sokan élnek a határain túl, és exportteljesítménye jóval meghaladja a lakosság számából elvárható gazdasági teljesítményt - a nemzetközi szervezetek a nemzeti érdekérvényesítés nagyon fontos terepei. A tárcavezető rámutatott arra, hogy Genfben nemcsak azért él sok magyar, mert az ott lévő nemzetközi szervezetekben dolgozik, hanem azért is, mert a város kiemelkedő magyar emigrációs központ volt már a reformkorban is, illetve az 1849-es és 1956-os emigrációs hullám idején is. Emlékeztetett arra, hogy 1849 után telepedett le Genfben Zichy Antónia, az első felelős magyar miniszterelnök, Batthyány Lajos özvegye, és Klapka György tábornok, aki a genfi haderők főparancsnokává vált, a várost és a kantont is diplomáciai megbízottként képviselte a nagyvilágban, illetve Bíbó István egyetemi tanulmányai is a városhoz köthetők. Az 1956-os forradalom után mintegy 14 ezer magyar választotta második hazájának Svájcot, és közülük sokan Genfbe és a környékére költöztek. Talán ennek is köszönhető,  hogy az egyik első svájci 56-os emlékművet Genfben, a város külső részén állították fel - mondta a miniszter.
    Jelenleg mintegy 2500 magyar él tartózkodási engedéllyel Genfben, illetve a konzuli kerületbe tartozó három kantonban, és még mintegy 2-2,5 ezer magyar származású svájci állampolgárt tartanak számon a magyar hatóságok.
    "Az ő esetükben az ügyes-bajos dolgaik intézése egyszerűbbé válik, hiszen a konzulátus az érdekvédelmi és a közjegyzői feladatokat is el fogja látni" - mondta Szijjártó Péter.
    Felhívta a figyelmet, hogy az új genfi konzulátus immár az ötödik, idén megnyitott külföldi magyar képviselet. Világszerte már 144 helyen működik magyar nagykövetség, főkonzulátus vagy konzulátus.
    A tárcavezető szerint a Genfben élő magyarok mindennapi életének megkönnyítésén túl a konzulátus megnyitása legalább annyira szól a magyar-svájci kapcsolatoknak is, Budapest ezzel elismeri fontosságukat, és kifejezi szándékát, hogy dolgozni szeretne a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztésén.
    Svájc Magyarország 25-ik legfontosabb kereskedelmi partnereinek egyike, a Magyarországra érkezett beruházások tekintetében Svájc a 11-ik helyen áll, 825 svájci vállalat összesen 30 ezer magyar család megélhetését biztosítja és teszi kiszámíthatóvá. Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy a múlt héten a svájci Nestlé mintegy ötvenmilliárd forintos beruházást jelentett be Nyugat-Magyarországon.

MTI 2020. október 13.