Orbán Viktor: tavasszal egyszer már sikerült, együtt újra sikerülni fog

2020. szeptember 21. - 17:15

Most ősszel "felkészültebbek vagyunk" a koronavírus-járvány elleni védekezésben, mint tavasszal - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitónapján, napirend előtt, hangsúlyozva: tavasszal a járvány első hullámát sikeresen kivédték a magyar emberekkel összefogva, és "együtt újra sikerülni fog".

Magyarországnak működnie kell

    "Nehéz időszakon vagyunk túl, és nehéz időszak előtt állunk" - mondta a koronavírus-járványról a kormányfő, jelezve, itt a vírus második hulláma. A nemzetközi adatokat ismertetve felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar szempontból laboratóriumnak tekintett Ausztriában egy nap alatt 35 százalékkal emelkedett a kórházi ellátásra szorulók száma.
  Ám "most, 2020 őszén felkészültebbek vagyunk, mint 2020 márciusában voltunk", aminek oka egyrészt, hogy az ország rendelkezik a tavaszi védekezés tapasztalataival, másrészt a nemzeti konzultációban az emberek egyértelmű üzenetet küldtek a kormánynak: Magyarországnak működnie kell. Az emberek azt várják a kormánytól, hogy az életeket és a munkahelyeket is védje meg, hogy a védekezés közben a mindennapi életet ne béníthassa le újra a vírus, vagyis úgy kell védekezni, hogy a veszélyeztetett idősek életét, az iskolák, óvodák működését és a munkahelyeket egyszerre védjék meg - fejtette ki, jelezve, hogy ez egy más taktika, mint tavasszal volt, más a haditerv is, a válasz is. "Ma már nem kell attól tartani, hogy bárki megfelelő ellátás nélkül maradna" - jelentette ki.

Az érvényben lévő szabályokról

    Ismertette a legutóbbi kormányzati döntéseket, így a beutazási korlátozások fenntartását, a széles körű maszkhasználat kötelező tételét - amellyel kapcsolatban jogszabály-módosítást kezdeményezett, hogy a ma 50 ezer forintos büntetési tétel emelhető legyen -, a kórházakban és idősotthonokban bevezetett látogatási tilalmat, a kötelező testhőmérséklet-mérést az iskolákban, a koronavírustesztek hatósági árassá tételét - a maximum ár 19 500 forint -, az ingyenes influenzaoltást, valamint a szórakozó- és vendéglátóhelyek 23 órakor történő bezárását.
"Most valóban mindannyiunkon múlik, hogy a védekezés mennyire lesz sikeres" - hangoztatta, külön szólva a fiatalokhoz, akiket arra emlékeztetett, hogy ha nem tartják be a szabályokat, idős és beteg embereket sodorhatnak veszélybe.

Az egészségügy felkészült

    Matematikusokra, orvosokra hivatkozva Orbán Viktor azt közölte: a legrosszabb esetben 200 ezer ember egyidejű megfertőződésére lehet számítani Magyarországon, és ebben az esetben 16 ezer embernek lesz szüksége egyidejűleg kórházi ágyra, és 800 embernek lesz szüksége egy időben lélegeztetőgépre. Hozzátette ugyanakkor, ő a biztonság kedvéért ennek a kétszeresével számol, így a magyar egészségügynek ki kell bírnia, hogy ha egyszerre 400 ezren fertőződnek meg, ha 32 ezer ágyra van szükség, és ha nem 800, hanem ennek akár a többszöröse kell lélegeztetőkészülékből.
  Tájékoztatása szerint a mai napon 66 ezer kórházi ágya van az országnak, és ha kell, további tábori kórházakat tudnak nyitni. A kidolgozott vezénylési terv lényege pedig, hogy ha egy kijelölt kórházban elfogy a kapacitás, egy következő lép be az ellátási körbe, ahová más intézményből irányítanak át egészségügyi dolgozókat.

Az első csatát tavasszal megnyertük

Felidézte: márciusban, amikor egy "ismeretlen ellenséggel álltunk szemben" - és mivel vakcina máig sincs -, nem volt más választás, mint a vírus terjedésének lassítása, és fel kellett készíteni az egészségügyet. Az ország egy hét alatt egy új működési modellre állt át, a védekezést a legtöbb európai országnál hamarabb kezdte meg - mondta.
  A miniszterelnök közölte: az első hetek sokkolóak voltak, de az ország jól állta a sarat, "az első csatát megnyertük", a sokat kritizált magyar egészségügyi rendszer képes volt megvédeni az embereket. Köszönetet mondott ezért az orvosoknak, járványügyi szakembereknek, ápolóknak, Müller Cecília országos tisztifőorvosnak, az operatív törzsnek, valamint Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének és Pintér Sándor belügyminiszternek.

A magyar emberek munkahelyének védelméből nem engedünk

    A gazdaság helyzetéről a kormányfő nyomatékosította: a magyar emberek munkahelyének védelméből nem engednek, és jelen állás szerint augusztusban többen dolgoztak, mint januárban, amikor 4 millió 458 ezer ember dolgozott, augusztus végén pedig 4,5 millió. A különböző támogatásokkal közel egymillió magyar részesülhetett valamilyen munkaerőpiaci vagy képzési támogatásban - tudatta.
Munkahelyvédelmi bértámogatást 15 ezer hazai vállalkozás igényelt, és ez több mint 207 ezer munkavállalót érintett. Munkahelyteremtő bértámogatásra mintegy 37 ezer cég adott be kérelmet, és ezekkel vállalták 49 ezer új munkahely létrehozását. A kormány 40 százalékos bértámogatást nyújtott a kutatási, fejlesztési és innovációs szektor magasan képzett munkavállalóinak megtartása érdekében 3 hónapra, amire több mint 1100 vállalat adott be kérelmet, és ez 23 ezer embert érintett - ismertette.
"Van és lesz is munka" - jelentette ki.

A fizetési moratórium meghosszabbításáról

  Az otthonok védelméről is szólt, közölve, hogy ennek érdekében döntöttek a hiteltörlesztési moratórium fél évvel történő meghosszabbításáról - 2021. július 1-jéig - a gyermeket nevelő családok, a nyugdíjasok, a munkanélküliek és a közfoglalkoztatottak körében. Hozzáfűzte: a moratórium segítségével 1,6 millió ember otthonát tudhatják biztonságban, és 2 ezer milliárd forint többletforrást hagytak vele a családoknál és a cégeknél. Úgy értékelt: nincs még egy nemzet, amely ilyen típusú és mértékű szolidaritásról tett volna tanúbizonyságot.

A gazdaságról

A befektetések támogatásáról Orbán Viktor azt mondta: a cél, hogy most, amikor minden más ország megszorít, Magyarország ne csak védekezzen, hanem fejlődni, növekedni is tudjon. Ezért indítottak egy munkahelyeket védő beruházásösztönző programot, amelynek keretét szinte rögtön az elején bővítették 50 milliárdról 170 milliárd forintra. 904 beruházó jelentkezett azt vállalva, hogy a következő időszakban 424 milliárd forint értékű befektetést visz véghez, és ezzel megvédi 154 ezer magyar munkavállaló munkahelyét - közölte.
  A magyar kis- és középvállalatok fejlesztését szolgáló programra eddig 5,5 ezer támogatási kérelmet nyújtottak be, a vállalt beruházások összege 193 milliárd forint, a megvédett munkahelyek száma pedig 130 ezer - ismertette a miniszterelnök.
  "Eddig sikerült megvédenünk a magyar emberek munkahelyeit és otthonait, és úgy tűnik, sikerült a vállalatainkat is kellően megerősíteni, vagyis újra tudjuk indítani gazdaságunkat" - mondta, hozzátéve: "a baloldal tragikus kormányzása után", 2010-2014 között egyszer már sikerült Magyarországot talpra állítani, és a gazdaságot újra beindítani, 2010-től máig közel egymillió munkahelyet teremtettek.

Egyszer már sikerült, együtt újra sikerülni fog!

    "Ez év tavaszán a járvány első hullámát sikeresen kivédtük a magyar emberekkel összefogva, közösen", "most ugyanezt tesszük: nehéz ősz elébe nézünk, de egyszer már sikerült, együtt újra sikerülni fog" - jelentette ki a kormányfő.

Az EU-csúcsról és a vírus miatti helyreállítási alapról

    A nyáron tartott négynapos EU-csúcsról is beszámolt a parlamentben Orbán Viktor, közölve: az uniós állam- és kormányfők megegyeztek a következő 7-10 év pénzügyi-költségvetési rendszeréről, amely két részből áll, a szokásos büdzséből és a koronavírus-járvány "pusztításait" ellensúlyozni hivatott pénzügyi alapból.
  Felidézte, a brüsszeli tárgyalások előtt az Országgyűlés feladatokat szabott neki és a kormánynak, amelyeket igyekeztek teljesíteni. Az első fontos elvárás az volt, hogy az azonos helyzetű tagállamok azonos elbánásban részesülhessenek.
  Ezzel kapcsolatban kifejtette: nettó 31 milliárd euró áramlik majd be a magyar gazdaságba, vagyis évi 4-4,5 milliárd euró. Összevetésül elmondta: 2019-ben a Magyarországon működő külföldi vállalatok összesen 9,6 milliárd euró profitot termeltek, a magyar cégek külföldön tavaly pedig 1,6 milliárd euró profitot termeltek, vagyis az egyenleg mínusz 8 milliárd euró évente. Ebből levonva a Magyarországnak szánt EU-s forrást a különbözet évi mínusz 3,5 milliárd euró.
  Ebből a szempontból vizsgálva a számokat a Brüsszelben kitárgyalt összeg jelentősen csökkenti Magyarország tőkedeficitjét - hangsúlyozta a miniszterelnök, jelezve ugyanakkor, hogy 2028-ra Magyarország közel kerül ahhoz a helyzethez, hogy az EU-s költségvetésbe nettó befizető legyen. Így akkorra oda kellene eljutni, hogy évente 9,6 milliárd eurónyi profitot állítsunk elő külföldön, akkor lenne egyensúly - magyarázta.
Közölte: ehhez a célhoz kétfajta úton lehet eljutni, egyrészt a Magyarországon dolgozó külföldi cégek kivásárlásával - ami folyik -, másrészt a magyar befektetések növelésével külföldön, ami szintén zajlik.
  Összegzése alapján az EU-ban Magyarországé lett a 6. legmagasabb összeg, és Litvánia kivételével csak olyan államok előzik meg, amelyek nemzeti jövedelme a magyar alatt van, azaz teljesült a parlament elvárása.