Időpontfoglalás oltásra
www.vakcinainfo.gov.hu - Regisztráljon a koronavírus elleni védőoltásra!

Orbán: folytatódik az oltásra épülő védekezés

2021. december 21. - 14:29

A koronavírus elleni oltásra épülő védekezést folytatni fogja a kormány az év hátralévő részében is. Most a megerősítő oltáson és az 5-11 évesek oltásán van a hangsúly - közölte a miniszterelnök kedden Budapesten, a Karmelita kolostorban az év utolsó Kormányinfóján.

 

Folytatódik az oltásra épülő védekezés

A koronavírus elleni oltásra épülő védekezést folytatni fogja a kormány az év hátralévő részében is. Most a megerősítő oltáson és az 5-11 évesek oltásán van a hangsúly - közölte a miniszterelnök kedden Budapesten, a Karmelita kolostorban az év utolsó Kormányinfóján.

 

Oltásalapú a védekezés

 A kormányfő úgy értékelt: 2021 nagyon nehéz év volt, meggyötörte az egész világot és Magyarországot is, a magyarok életében az év a vírus elleni védekezésről és a gazdaság újraindításáról szólt.
    Hozzátette: 2021-ben már nem volt eszköztelen a koronavírus-járvány elleni védekezés, mivel a világ tudóstársadalma kifejlesztette a vírus elleni oltást, ezért át lehetett állni a korábbi - az elkülönítésre és a karanténra épülő - védekezésről az oltásalapú védekezésre.
    Emlékeztetett, Magyarország már 2021 elején úgy látta, hogy ez a jövő útja, vagyis védekezni csak az oltás segítségével lehet. Minden mással csak időt nyerhetünk, győzni csak az oltással lehet - fogalmazott Orbán Viktor.
    Felidézve az év eleji vitákat közölte, Magyarország "a szélrózsa minden tájáról" szerzett be vakcinákat, amelyek hatásos védelmet nyújtottak, és Magyarország nagy gyorsasággal elérte népessége hatvan százalékának, 5,5 millió embernek a beoltását.
    Hozzátette: "innen azonban azóta sem sikerült nagyon előre jutnunk", mintegy 6,2 millióan oltatták be magukat. Hiába győzködik az embereket, nem nagyon akar az oltások száma e fölé menni - mondta.
    Orbán Viktor együttérzését fejezte ki azoknak, "akik családjában életek vesztek el" és azok felé is, akik most is betegeskednek, majd mielőbbi gyógyulást kívánt nekik.

 

Most a megerősítő oltáson a hangsúly

    A kormányfő a koronavírus-járvány elleni védekezésről szólva a nemzetközi sajtótájékoztatón közölte: most a megerősítő oltáson és az 5-11 évesek oltásán van a hangsúly.
    Azt mondta, a harmadik oltásokat nézve ismét Magyarország a leggyorsabb: Magyarországon a népesség 32 százaléka kapott ilyen oltást, míg az uniós átlag 21,5 százalék.

 

Újabb 9,5 millió adag Pfizert rendeltünk

Hozzátette: folytatni kell a járvány elleni védekezést, amely oltásalapú marad.
    Közölte: jelenleg csak Pfizer-vakcinából 2,4 milliónál több adag áll rendelkezésre, a kormány rendel 2 millió, gyerekoltásra alkalmas dózist is. Mivel a hétvégi uniós csúcson az Európai Bizottság azt közölte, hogy az omikron variánshoz újfajta vakcinára lesz szükség, ebből is rendel 9,5 millió adagot a kormány; ezek a jövő év második felében és 2023-ban érkeznek, a szállítmányban 1,5 millió adag gyermekek oltásához szükséges vakcina lesz. Volt, van és lesz elegendő vakcina Magyarországon - hangsúlyozta Orbán Viktor.

 

Szeretném elkerülni a kötelező oltást

    Orbán Viktor - kulcskérdésnek nevezve a harmadik, megerősítő oltást - arról beszélt: hogy "kézenfekvő lenne a kötelező oltás elrendelése", mint arról szó van más országokban, de a magyar kulturális közeg, néplélek ezzel szemben még nagyobb ellenállást fejtene ki.
    Meggyőzéssel könnyebben lehet eljutni az emberek eszéhez, szívével, mint előírással, így a kormány minden meg fog tenni a magyarok meggyőzése érdekében - jelentette ki a miniszterelnök.

 

Ha a helyzet megkívánja, bevezetünk korlátozásokat szilveszterre, de egyelőre úgy látom, javulnak a járványadatok.

    Ugyanakkor azt tervezik, hogy legkésőbb január végén harmadik oltáshoz kötik a védettségi igazolványt, tehát elvesztik érvényességüket a két oltás után kiadott dokumentumok, ha a második oltást nem követi harmadik.
    Arra a kérdésre, miszerint a szakembereknek komoly aggályaik voltak a Sinopharm- és a Szputnyik vakcina engedélyezésékor, a miniszterelnök azt mondta, az Egészségügyi Világszervezet jóváhagyta a Sinopharm-vakcinát.
    A Szputnyik vakcina esetében pedig két különböző gyárban is jártak a magyar szakemberek - tette hozzá. Szerinte a jó gazda gondosságával jártak el.
    Beszélt arról is, hogy Magyarország része az európai járványhullámnak: ami meg fog történni az EU-ban, az meg fog történni Magyarországon is.
    A járvány elleni védekezést úgy értékelte: mindent megtettek, amit emberileg lehetséges volt.
    A koronavírus-gyorstesztek árát a miniszterelnök szerint a versenyhivatalnak kell megvizsgálnia, és ő sem érti, miért kerülnek kétszer annyiba a tesztek Magyarországon, mint Nyugat-Európában. "Semmiképpen nem fogadható el a mostani helyzet" - értékelt.
    A miniszterelnököt kérdezték a járvány elején vásárolt 16 ezer lélegeztetőgépről. Felidézte, amikor a "vírus felütötte a fejét", a szakemberek a legrosszabb forgatókönyvvel számolva 8-10 ezerre becsülték a szükséges lélegeztetőgépek számát, ezért a kormány a teljes biztonságra törekedve úgy döntött, amilyen gyorsan csak lehet, beszerez 15-16 ezer lélegeztetőgépet.
    "Mert az emberek egészségével, különösen az életével nem lehet játszani, és inkább fölül kell tervezni a beszerzéseket, sohasem alul" - tette hozzá.
    A kérdésre, hogy mennyit "bukott" a kormány a beszerzéseken, úgy felelt: "mi azt gondoljuk, hogy sok száz életet nyertünk".

 

Sikeresen újraindítottuk a gazdaságot

Kijelentette: a védekezés és a gazdaság újraindításánál is a több mint 2 millió ember részvételével zajló nemzeti konzultációk eredményét vette alapul a kormány.
    A miniszterelnök beszámolt arról, hogy beruházástámogatásra 1700 milliárd forintot fordított a kormány, amit a magánszektor 1435 szereplője kapott. Ennek eredménye, hogy a foglalkoztatás csaknem 4,7 milliós, míg a munkanélküliség 3,9 százalékos, szemben a 6,7 százalékos uniós átlaggal. Ugyancsak ennek köszönhető a 6 százalék feletti gazdasági növekedés, ami jövőre is várhatóan 4 és 5 százalék között lesz.

 

A gazdaságélénkítés, a védekezés és a gyermekvédelem 2022 három legfontosabb témája

    A miniszterelnök a gazdaságélénkítést, a koronavírus-járvány elleni védekezést és a gyermekvédelmi népszavazást nevezte meg a 2022-es év három legfontosabb témájának.
    Megjegyezte, korábban nem ismert gazdaságpolitikai intézkedéseket, "komoly kísérleteket" is tesz a kormány, ilyen a 25 év alattiak szja-mentessége.

    A gyermekvédelmi népszavazás kapcsán a miniszterelnök elmondta, vita van arról, hogy gyermekeink nevelése kinek az irányítása, felügyelete és engedélye alatt történjen, mihez van a szülőknek kizárólagos joga. Mi az uniós megközelítést e tekintetben elutasítjuk - jelentette ki, jelezve, hogy a bevándorlás témájához hasonlóan ez ügyben is népszavazáson nyilváníthatják ki véleményüket a magyarok, ami szerinte méltánylást érdemlő demokratikus lépés.

 

Novák Katalin lesz az államfő-jelölt

     A kormányfő arról is beszámolt, hogy Novák Katalin jelenlegi családokért felelős tárca nélküli minisztert jelöli köztársasági elnöknek a Fidesz.
    Áder János jelenlegi köztársasági elnök második államfői mandátuma 2022. május 10-én jár le. Az alaptörvény értelmében másodszor nem választható újra.
    A miniszterelnök sajnálatát fejezte ki, hogy a magyar alkotmányos rend csak két hivatali ciklust enged az államfőnek, majd arról beszélt: negyven országgyűlési képviselőnek kell ajánlást tennie az új államfő személyére. A Fidesz pártelnöksége a kérdést megvitatta, és javaslatát hivatalosan már meg is tette - közölte Orbán Viktor.
    Azt is ismertette, hogy a családokért felelős tárca nélküli miniszteri posztot várhatóan január 1-jétől új személy tölti be.
    Azt mondta, a Fidesz elnökségi ülésén több jelölt közül, alapos tárgyalás után döntöttek Novák Katalin mellett. Arra a felvetésre, hogyan tudja a családügyi miniszter fideszes politikusként a nemzet egységét megjeleníteni, Orbán Viktor közölte, Áder János kiváló elnöke Magyarországnak, "márpedig nála beljebb aligha lehetett volna bárki is a Fideszben". Ha ez Göncz Árpádnak és Áder Jánosnak is sikerülhetett, miért ne sikerülne Novák Katalinnak is? - mondta.

 

Magyarország nem fogja megváltoztatni a határvédelem rendjét

Magyarország nem fogja megváltoztatni a határvédelem rendjét és nem fog beengedni senkit - tért át egy másik témára a kormányfő.
    Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy a magyar Alkotmánybíróság (Ab) teljesen világossá tette: mindegy, hogy mit döntött az Európai Bíróság, Magyarországnak meg kell védenie a határait.
    Elmondta, a döntés után a kormány megvizsgálta a lehetőségeit és úgy döntött, "semmit sem fogunk tenni annak érdekében, hogy megváltozzon a határvédelem rendje, vagyis fenntartjuk pontosan azt a rendet, amit eddig is működtettünk, akkor is, ha az Európai Bíróság arra szólított fel bennünket, hogy változtassuk meg. Nem fogjuk megváltoztatni és nem fogunk beengedni senkit".
    Elmondta, bár csak Lengyelországon verik el a port, de Európában nyolc olyan ország van, amely azt mondta, a nemzeti jog alkotmányos szabályozás esetén elsőbbséget élvez az uniós joggal szemben.
    Kitért arra is, hogy az Ab állásfoglalása "egy különlegesen színvonalas újítást is tartalmaz", mert az egyéni jogból átvitte az emberi méltóság kérdését az individuumot körülvevő kulturális közeg területére. Nemcsak a szabadság absztrakt fogalma áll védelem alatt, hanem az emberi méltóságba az is beleértendő, hogy az egyén, ahol él, ott egy kulturális közeg veszi körül és ennek a megváltoztatásához senkinek sincs joga - magyarázta.
    Az Ab döntését a kormányfő úgy értékelte: "a bennszülötteket, a bennszülöttek kulturális szövetét alapjogi védelemben részesítette Magyarországon az Alkotmánybíróság".    
    A bevándorlásról szólva azt mondta, a földközi-tengeri és a balkáni útvonal mellé most egy harmadik "frontvonal" is megnyílt Belorusszia irányából a balkáni államok és Lengyelország felé.
    Szerinte egyre több ország vonódik bele a konfliktusba nem ideológiai, hanem gyakorlati szinten, mert a határaiknál is megjelenik a probléma.
    Közölte, Magyarország álláspontja egyértelmű és egyre többen vannak Európában, akik azt mondják: a migránsoktól érkezett menedékkérelmeket nem azt adott ország területén, hanem a schengeni területen kívül kell benyújtani és az eljárásokat ott kell lefolytatni - magyarázta.
    Orbán Viktor beszélt arról is: vita van arról is, hogy ha kerítéssel védik a határokat, akkor annak költségéből hajlandó-e valamit vállalni az EU.
    Szerinte "szenvednek a bizottság munkatársai", mindent megtesznek, hogy az Angela Merkeltől örökölt doktrínát megőrizzék és ne fizessenek a kerítésért, ellenben minden mást finanszíroznának, például kütyüket.
    A kormányfő szerint meg kell szűnnie az észszerűtlen különbségtételnek és világossá kell tenni, hogy akik védik Európa belsejét és ez pénzügyi terhet jelent számukra, a terheiket átvállalja Brüsszel. Elmondta: a kerítésépítés költségét egészében vagy részben át kell vállalnia Brüsszelnek, amelynek a fenntartási költségek felét is állnia kell.
    Úgy összegzett, szándékaik - a választásokat is ideértve - világosak: Magyarország előre megy, nem hátra.     

 

Idén már százezer határátlépési kísérlet történt

Kérdezték arról, miért különbözőek a magyar kormány és a Frontex számai a migrációval kapcsolatban. A kormányfő közölte, Magyarország a határátlépési kísérleteket számolja, ebből volt már idén százezer.
    Arra a kérdésre, ha napi bírságot vetnének ki Magyarországra, hajlandó lenne bármilyen kompromisszumra, Orbán Viktor azt mondta, a hatályban lévő uniós jogrendet 2015, a tömeges migráció előtt írták, nem a jelenlegi helyzetre.
    Magyarország ennek az áldozata: a békeidőben hozott jogrend alapján elítélték, akár meg is büntethetik pénzügyileg, miközben már az a mindenki által elfogadott realitás, hogy nem lehet beengedni a migránsokat - mondta.
    Szerinte ezt az ellentmondást úgy lehet feloldani, ha megváltoztatják és a valósághoz igazítják az európai migrációs szabályokat. A kormányfő közölte, az Európai Tanács néhány hónappal ezelőtt felkérte az Európai Bizottságot a "békeidőben született jogrend" megváltoztatására.
    Reményét fejezte ki aziránt, hogy lesz annyi belátás az Európai Unióban, hogy a köztes időben nem szab ki bírságot Magyarországra.
    Magyarország nemcsak saját területét, hanem Európát védi. Ez egyébként történelmi küldetése a magyaroknak - jegyezte meg.
    Hangot adott azon meglátásának, miszerint az Európai Unió mainstream filozófiai alapon, a létező világ legjobbikát tételezve szemléli a migrációt.
    Magyarország vele szemben a realitás talaján, a frontvonalon áll, és nem tud filozofálni, mert meg kell védenie a határokat - mondta.

 

Orbán Viktor a nukleáris energia zöldenergiakénti besorolását várja az Európai Bizottságtól

A miniszterelnök közölte: az Európai Tanács csütörtöki ülésén a résztvevők az éjszakába nyúló vitán az energiaárakról nem tudtak megegyezni. Ugyanakkor azt várja, hogy az ottani vita során is nyilvánvalóvá vált elsöprő többség véleményének megfelelő bizottsági előterjesztés kerül nyilvánosságra még az év végéig.

    Orbán Viktor úgy fogalmazott: "az atomenergiát ellenzők nincsenek annyian, hogy blokkoló kisebbséget tudnának létrehozni". A kormányfő ezért azt várja, hogy még az év végéig egyértelmű európai álláspont születik arról a bizottság részéről, hogy a nukleáris energia nélkül a klímavédelem nem valósítható meg. Ezért a nukleáris energiát a fenntartható, zöldenergiák közé sorolják, valamint, hogy a bizottság kimondja azt is, hogy a gázból nyert energia átmenetileg fenntarthatónak fogadható el.
    Ezzel végre megtörténhetnek azok a fejlesztések Európa-szerte, amelyek nagy lökést adhatnak a nukleáris ipar fejlődésének. A bankok ugyanis -  miután nincs fenntartható besorolása ezeknek a technológiáknak -, ma vagy nem adnak hitelt az ilyen beruházásokra, vagy csak erőteljes kamatfelárral. Ezzel Európa energiaellátását "hosszabb távon is biztonságba helyezhetjük" - tette hozzá.
      Kitért arra: a magyarországi rezsicsökkentés sok vitát váltott ki, de most, amikor az árak "elrepültek az égbe", megmutatja "előnyös arcát". Nyugat-Európában ugyanis kétszeresére, háromszorosára növekedett a családok rezsikiadása.
    Szólt arról az uniós véleményről is, miszerint ne csak az erőműveket sújtsák extra adóval, hanem az ingatlan-, illetve gépkocsitulajdonosokat is. Ezt a közép-európai országok kivétel nélkül, de a franciák is ellenzik. A következő két-három hónap kérdése, hogy sikerül-e ezt megakadályozni - tette hozzá.
    Kérdésre kijelentette: ahol lehetett korlátozni az árakat, ott az árszabályozás mellett döntött a kormány. Más esetben a jövedelemnövelést tartják célravezetőnek az inflációval szemben. Szólt a béremelésekről és a tizenharmadik havi nyugdíj teljes összegű visszaállításáról jövőre.     

 

Semmi jogalapja nincsen az uniós helyreállítási alap kifizetésének visszatartására

Orbán Viktor az uniós helyreállítási alap kifizetésének visszatartásáról közölte: az Európai Unió az összes tagállam nevében vesz fel hitelt, amelyet aztán a tagállamok szintén hitelként vagy támogatásként megkapnak.
    Mivel ezért a hitelért Magyarország is felelősséget vállal, senkinek nincs jogalapja, hogy ne adja oda a "jogszabályok alapján nekünk járó pénzt" - mondta.
    Orbán Viktor szerint a bizottság eljárása az Európai Unió egysége és jövője szempontjából a "legbrutálisabb szabotázs".
    "Rövidlátó, ideológiavezérelt, pártpolitikai befolyás alatt álló bizottsági döntésről van szó", amelynek célja az ellenzék kormányra segítése a tavaszi választásokon. Ráadásul a pénzek visszatartása ellehetetleníti a fair versenyt a tagállamok között, hiszen egyesek júniusban hozzájutottak azokhoz a forrásokhoz, amelyekhez Magyarország még decemberben sem. Ugyanakkor, mivel a bizottság döntésének nincs jogalapja, előbb-utóbb Magyarország is meg fogja kapni ezt a forrást - mondta.
    Hozzátette: a bizottság azzal, hogy egy programot megbénít, nem fog célt érni, hiszen csak az utolsó, negyedik negyedévben 1,4 milliárd euró utalás érkezett Magyarországra más uniós pénzügyi alapoktól.
    A hosszú távú orosz gázszerződéssel kapcsolatban nem árulta el a szerződésbe foglalt konkrét árat a miniszterelnök; úgy értékelt: az kedvező. Megjegyezte: a cseppfolyós gázt szolgáltatók nem mindig teljesítik a szerződéseket, míg Oroszország igen.

A hosszú távú orosz gázszerződéssel kapcsolatban nem árulta el a szerződésbe foglalt konkrét árat a miniszterelnök; úgy értékelt: az kedvező. Megjegyezte: a cseppfolyós gázt szolgáltatók nem mindig teljesítik a szerződéseket, míg Oroszország igen.
    A miniszterelnök a költségvetési hiányról szólva elmondta, annak elhanyagolható része vezethető vissza a rezsicsökkentés fenntartására.
    A kormánynak kompenzálnia kell a Magyar Villamos Művek és a Mátrai Erőmű veszteségét, ez több tízmilliárd forintot jelent - tette hozzá.
    Úgy folytatta, a költségvetési átütemezések több százmilliárd forintos nagyságrendűek, hogy a 2022-re tervezett 5,9 százalékos hiányt legalább 4,9 százalékra levigyék.
    Ezt úgy tudják megoldani, hogy a jövőre esedékes néhány vásárlást, például a budapesti repterét, vagy néhány fejlesztést átütemeznek, de semmiről nem mondanak le - közölte.

 


MTI 2021. december 21.