Az Országgyűlés feltételekhez kötötte a járvány miatti uniós hitelfelvétel támogatását

2020. július 14. - 17:14

Elfogadta a Ház a kormánypártoknak a koronavírus gazdasági hatásaival kapcsolatos európai uniós gazdasági intézkedésekről szóló határozati javaslatát.  Az Országgyűlés határozatban szabott feltételeket a kormánynak ahhoz, hogy miként támogathatja az Európai Unió koronavírus-járvány okozta gazdasági károk enyhítését célzó hitelfelvételét. A képviselők 128 kormánypárti igen szavazattal, 16 nem (Jobbik) ellenében és 1 tartózkodás mellett hagyták jóvá kormánypárti képviselők erről szóló javaslatát. A baloldal nem szavazta meg a határozatot. A Ház döntésével felhívta a kormányt arra, hogy az uniós hitelfelvétel során tartsa be azt az alapelvet, hogy az azonos helyzetben lévő tagállamok azonos elbánásban részesüljenek, a gazdagabb tagállamok polgárai pedig ne kapjanak több támogatást, mint a szegényebb országok polgárai. A parlament kikötötte azt is, hogy a folyamatban lévő, úgynevezett hetes cikk szerinti eljárásokat a hitelfelvétel elfogadása előtt le kell zárni, politikai pártok és "politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezetek" uniós forrásból nem támogathatók; a források politikai és ideológiai feltételekhez kötése pedig elfogadhatatlan a jogállamiság címszó alatt.

Kövér László (Fidesz) házelnök expozéjában kijelentette: az Országgyűlés nem fog az Európai Unió helyreállítási csomagjához kötött semmilyen politikai feltételt elfogadni. Kiemelte: ha az uniós tagállamok közösen veszik fel a hitelt, a feltételekről is közösen kell dönteniük.
Erre a hitelre Magyarországnak nem lenne szüksége, de a déli tagállamok iránti szolidaritásból és az EU működőképességének megőrzése érdekében "egyszeri, a rendkívüli helyzet által kikényszerített kivételes eszközként" hajlandó hozzájárulni - közölte. Hozzátette: de csak akkor, ha mindez kizárólag az EU bajba jutott gazdaságainak stabilizálását és az egész gazdasági közösség versenyképesebbé tételének megalapozását, "nem pedig a IV. Német-Római Szent Birodalom létrehozatalának előmozdítását szolgálja".
A házelnök kifejtette: a járvány okozta gazdasági krízis jóval enyhébbnek ígérkezik Közép-Európában, mint az EU régebbi, jellemzően déli tagállamaiban. A Nemzetközi Valutaalap szerint a járvány következményeként az EU idei gazdasági visszaesése eléri a 7,1 százalékot, a déli tagállamoké pedig a 8-10 százalékot, ezzel szemben Magyarországon - amelyet az IMF a gazdaságilag legstabilabb vizsgált országnak tart - ezt csak 3,1 százalékra valószínűsíti - mutatott rá.
Úgy vélte, a magyar kormány a gazdasági visszaesés mérséklése és a munkahelyek védelme érdekében időben és jó döntéseket hozott. Ezért Magyarország - pénzügyeinek, államháztartásának rendbetétele, a gazdaság növekedési tartalékainak mozgásba hozása és a családok megerősítése után - önerőből is képes kilábalni a jelenlegi gazdasági nehézségekből, nincs szüksége semmilyen uniós mentőövre és a válságkezelés tervezett európai uniós megoldásával nem is ért egyet - mondta.
Közölte: az EU Bizottsága kidolgozott egy helyreállítási tervet, amely nem veszi figyelembe sem az országok egy főre jutó nemzeti össztermékének mértékét, sem az országok méretét, sem az országok gazdasági problémáinak különbözőségét, így az igazságtalan, a gazdagabb országokat előnyben részesíti a szegényebbekhez képest, a gazdaságaikat okos és figyelmezett politikával rendbe tevő országokat bünteti, míg a fegyelmezetlen költségvetési politikával magukat adósságba verő országokat jutalmazza. Emellett ismét "a brüsszeli bürokrácia egójáról szól: ők már megint jobban akarják tudni, mi a jó megoldás", mint a kormányok - fogalmazott.
Megjegyezte: mindezt meg kívánják fejelni a jogállamisági kondicionalitással, azaz "egy homályos, definiálatlan eljárásrend keretében" a pénzek kifizetését össze akarják kötni "az EU globalista, bevándorláspárti, nemzet-, hagyomány- és családellenes, egyre agresszívebb és egyre destruktívabb elitje által megfogalmazott politikai kívánalmaknak való megfelelés kötelezettségével".
Kövér László hangsúlyozta: azonban "a Haza nem eladó", ezért nem lehet "önként felcsatolni a nyakörvet, melyen a lánc végét olyanok fogják, akiknek feltett szándékuk a közép- és kelet-európai kisállamok újbóli gyarmati alávetése".
Közölte: Magyarország már 15 éve az EU egyenjogú és egyenrangú tagja, és "eddig még minden uniós döntéshez lojálisan viszonyultunk", megvédtük az EU külső határait és "az uniós forrásokkal igyekeztünk úgy sáfárkodni, hogy mindenki jól járjon általa: mi is, akik kapjuk, s azok is, akik befizetik".

Gulyás: a kormányfő kötelező mandátumként tekint a parlament határozatára

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter felszólalásában aláhúzta, a kormány és a miniszterelnök is kötelező mandátumként tekint majd az Országgyűlés most elfogadni tervezett határozatára.
A kabinet álláspontját ismertetve elmondta, az Európai Unió azért készül - eddig nem látott - közös hitelfelvételre, mert egy hasonló mentőcsomag nélkül veszélybe kerülne jó néhány déli tagállam fizetőképessége.
Kiemelte, Magyarország jó szövetséges, szolidaritása pedig odáig terjed, hogy kész hozzájárulni egy olyan hitelfelvételt célzó lépéshez, amely idegen a magyar kormány politikájától.
 A tárcavezető valótlannak nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint Magyarországon problémák lennének a jogállamisággal. Úgy fogalmazott, a "jogállami kondicionalitás" egy olyan politikai bunkósbot, amellyel nyugat-európai országok próbálnak politikai szankciókat bevezetni a velük egyet nem értő közép-európai országokban.

 

Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti (EP-) delegációvezetője a nagyobbik kormánypárt álláspontját ismertetve elmondta, a 750 milliárd eurós uniós hitelfelvételi javaslat jelenlegi formájában elfogadhatatlan a magyar embereknek, mivel az igazságtalanul osztja el a forrásokat. Kiemelte, álságosak a jogállamisági feltételek, mivel azok valójában a tagállamokkal szembeni önkényes politikai zsarolás eszközei a brüsszeli bürokrácia kezében.
"A jogállamisági mechanizmus pont annyira szolgálja a jogállamiság ügyét, mint a kommunista időszakban a szocialista demokrácia szolgálta a demokrácia ügyét" - fogalmazott.
Deutsch Tamás elmondta, az ellenzék "buzgó mócsing brüsszelitaként viselkedve" minden energiájával azon van, hogy minél több forrást vegyen el a magyar emberektől. "Nem orbántalanítani, hanem magyartalanítani akarják a nekünk járó uniós forrásokat" - mondta. Deutsch Tamás felszólalását követően Soltész Miklós (KDNP) kért szót ügyrendben és azt közölte, amikor a Fidesz politikusa arról beszélt, hogy korábban zsidó származású képviselők listázását kérte a Jobbik, akkor az ellenzéki frakció tagja, Nunkovics Tibor "teljesen egyértelmű szólást, illetve jelet tett", majd felmutatott az emelvényen szónokló Deutsch Tamásra.

MTI